• Kacsóh Pongrác Színház

    Kacsóh Pongrác Színház

    Operett - Zenés vígjáték - Mesejáték

  • Annabál

    Annabál

    kamara operett

  • Marica grófnő

    Marica grófnő

    kamara operett változat

    Érdekel
  • Miénk az Operett

    Miénk az Operett

    Minden hónap első péntekjén

    Erdekel
  • Zerkovitz – egy zenés önéletrajz

    Zerkovitz – egy zenés önéletrajz

    Operett

    Érdekel
  • Volt egyszer egy Király Színház

    Volt egyszer egy Király Színház

    időutazás a Király Színház múltjában

  • Babavásár

    Babavásár

    Kamara operett

    Érdekel
  • Szeka-Szualitások(K)

    Szeka-Szualitások(K)

    musical a férfi nő kapcsolatról

    Érdekel
  • A két erdei manó

    A két erdei manó

    Moha és Páfrány

    Érdekel

Dr. Szirmai Albert

 

Dr. Szirmai Albert

Operett komponista és karmester. A nagy magyar operett-komponisták második generációjának egik kiemelkedő képviselője.
1880. július 2-án született Budapesten - 1967. január 15., New York, New York, Egyesült Államok.

Koessler János és tanítványai (ülős sor, balról jobbra: Jacobi Viktor, Meszlényi Róbert, Kovács Sándor, álló sor, balról jobbra: Szirmai Albert, Kodály Zoltán, Lendvai Ervin, Szendrey Aladár, Müller Károly, Weiner Leó - forrás: Fejezetek a Zeneakadémia történetéből / OSZK

Koessler János és tanítványai (ülős sor, balról jobbra: Jacobi Viktor, Meszlényi Róbert, Kovács Sándor, álló sor, balról jobbra: Szirmai Albert, Kodály Zoltán, Lendvai Ervin, Szendrey Aladár, Müller Károly, Weiner Leó - forrás: Fejezetek a Zeneakadémia történetéből / OSZK


Koessler tanítvány. Zongorát Szendy Árpádnál. Évfolyamtrásai a Zeneakadémián: Jacobi Viktor, Kodály Zoltán, és Weiner Leóval együtt 

Első műveit a komolyzene terén alkotta: egy balettszvitet, egy vígjáték-nyitányt, egy vonósnégyest és több zongoradarabot írt.

1906-ban lett a Pester Lloyd, majd a Polgár című lapok zenekritikusa.

1907-ben a Népszínház-Vígopera korrepetitora.


Zeneszerzői tehetségét Máder Rezső igazgató ismerte fel, aki 1907-ben első darabját, a Sárga dominót soron kívül állította színpadra, amely aztán majdnem kétszázszor ment táblás házakkal.
Ettől az évtől kezdve karmester volt a Modern Színház Cabaret-ben, majd az Andrássy úti Színházban.

1908-ban írta a Bálkirálynő című vígoperát.

A következő évben hatalmas sikert aratott a Rajna Ferenc szövegkönyvére komponált Táncos huszárokkal, ennek hatására végleg az operett felé fordult.

1913-ban mutatták be Budapesten a Mozikirály című operettjét, amelynek címszerepét Rátkai Márton alakította.

1916-ban mutaták be a Mágnás Miska a Király Színházban.
A fülbemászó zenének, a vérbő humornak és groteszk komikumnak hatalmas sikere volt, a darab több mint kétszáz előadást ért meg.


Heltai Jenő, Gábor Andor, Babits Mihály valamint Szép Ernő verseire írt dalokat.

A nemzetközi siker sem maradt el, ennek állomásai Bécs, Berlin és Milánó voltak.

A Gróf Rinaldót és a Harangvirágot 1918-ban komponálta, az utóbbit az Operaház mutatta be még abban az évben.

Feltűnést keltett Emőd Tamás verseire szerzett háborúellenes dalaival is, amelyeket Ilosvay Rózsi és Medgyaszay Vilma adott elő a Koronaherceg utcai színházban.

Több népszerű kabarédalt és sanzont írt Gábor Andor verseire, és Emőd Tamás librettójára készült 1923-ban a Mézeskalács, amelynek főszerepeit Honthy Hanna, Petráss Sári, Rátkai Márton és Kiss Ferenc alakították.

Szirmai 1928-tól az Egyesült Államokban élt, és a Chappel kiadó zenei tanácsadója, majd művészeti igazgatója volt.

Darabjait postán küldte haza, és telefonon egyeztetett a színpadra állítókkal.

Amerikai működése nem volt igazán sikeres, a Broadway-stílushoz nem tudott megfelelően alkalmazkodni, így egy idő után lemondott a további próbálkozásokról.

Ezután csak mások muzsikájával foglalkozott, az elsők között ismerte fel Gershwin tehetségét, akivel össze is barátkozott.
Sokra becsülte Leonard Bernsteint is, akit saját felfedezettjének tartott.

A világháború után többször járt Magyarországon.

1957-ben mutatták be Budapesten a Tabáni legendát, utolsó művét, a Heltai Jenő darabjára 1964-ben komponált Tündérlaki lányokat a Budapesti Operettszínházban állították színpadra.

Annak ellenére, hogy életének felét külföldön élte, Szirmai megmaradt pesti zeneszerzőnek.
1967. január 15-én halt meg New Yorkban.

Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő és Jacobi Viktor mellett a magyar operett diadalútjának fontos szereplője volt.
Tizennégy színpadi alkotása közül a legmaradandóbbnak a Mágnás Miska bizonyult, amelyből 1948-ban nagy sikerű film készült Keleti Márton rendezésében, a főbb szerepekben Latabár Kálmánnal, Latabár Árpáddal, Gábor Miklóssal, Mészáros Ágival, Németh Marikával és Sárdy Jánossal.

Operettjeit 1928-ig a Király Színház vitt színpadra.

MŰVEI:

    A sárga dominó (Budapest, 1907)
    Bálkirálynő (1908)
    Táncos huszárok (Budapest, 1909)
    Filmzauber /Mozikirály/ (1912)
    Mexikói lány (1912)
    Mágnás Miska (Budapest, 1916)
    Rinaldó gróf (Budapest, 1918)
    Harangvirág (1918)
    Mézeskalács (Budapest, 1923)
    Alexandra (Budapest, 1925)
    Éva grófnő (Budapest, 1928)
    A balerina (Budapest, 1931)
    A kalóz (1933)
    Tabáni legenda (1957)
    A Tündérlaki lányok (Budapest, 1964)

vissza

Kapcsolat

Miénk a Színpad Egyesület
1077 Budapest, Jósika utca 22.

Telefon: +36 70 242-8757

email: szervezes@kacsohpongracszinhaz.hu